" azokon a napokon amikor csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon amikor még rám is mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon amikor beszélhettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a kádban, vagy nevettem a testvérem faviccein. Ezerszer is meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon amikor még meg is érinthettelek táncoltam az utcán, vagy bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt. Elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem kicsordult. Azokon a napokon... csak miattad... tényleg én voltam. "